Az előző életemben már volt szerencsém az RFID és NFC technológiákhoz. Annó így fogalmaztam meg dióhéjben ezeknek a kütyüknek a működési elvét: “Az RFID hasonlóan működik mint egy trafó. Váltakozó áram indukálódik a kártyában, ami egyben magát az adatot is jelenti, emellett a kártya áramellátását is megoldja arra az időre amíg az adatok feldolgozódnak.“ Ez elég pongyola megfogalmazás, de itt van mégegy nekifutás:
Szóval a kommunikációt kezdeményező eszköz létrehoz egy elektromágneses mezőt valamilyen frekvencián. Ez az elektromágneses mező áramot indukál az RFID kártyában, mire az működésbe lép és elkezd adatokat sugározni. Ráadásul ez a frekvencia nem feltétlenül állandó, hanem modulálva lehet bizonyos digitális adatokkal, amit a kártya esetleg értelmezni tud és ennek függvényében folytatja a működését.
Az RFID-nek több fajtája is van. Különböző frekvenciákon működnek, más a hatótávolságuk, más a tag-ek gyártási költsége. Ezen belül az NFC 13.56MHz-es frekvencián (HF) működik, a hatótávolsága kicsi, a belinkelt táblázat alapján a tag-ek fél dollárba kerülnek. Az NFC nem csak olvasható, hanem írható is.
Még a 800-900Mhz (UHF) közötti frekvencián működő tag-ek a gyakoriak. Ezeknek az előállítási költsége kisebb viszont nagyobb távolságról is leolvashatóak. Ezeket használják áruházakban az áruk azonosításához és lopásgátlónak, ezek vannak néha beragasztva könyvekbe, dobozokba. Valamint egyes tömegsport rendezvényeken chip-es időméréshez használják őket. További összehasonlítás itt.
Rengeteg Androidos mobilteló tud NFC-t olvasni, az iPhone-ok közül viszont csak a 6-os!
Az tiszta sor, hogy mobiltelefonnal csak kis távolságból lehet RFID kommunikációt csinálni. A nagyobb távolság áthidalásához jóval több energiára lenne szükség. De egyébként bármi is legyen az oka, a telókban csak NFC író/olvasó van, tehát a 13.56MHz-en operáló tag-eket tudja kezelni és pont. Áruházi lopásgátló RFID tag-eket vagy például a tömegsport rendezvényeken használt championchip-et nem olvassa. Lehet venni külső USB-s vagy Bluetooth-os eszközöket mobiltelóhoz és számítógéphez is, amik olvassák az RFID tag-eket, de eléggé horror áruk van. Valamint Arduinó mikroszámítógéphez és Raspberry-hez is lehet venni NFC író/olvasó kiegészítőket. Ezeknek nincs horror áruk, viszont mire összerak az ember egy Arduinó/akksi/GSM/kijelző/doboz/NFC kombót, az egyrészt elég sok meló, másrész vetekszik egy butább NFC-képes telefon árával.
Az NFC átviteli sebessége 106kbit/sec-től 424kbit/sec-ig terjedhet. Ha pár bájtot kell olvasni -márpedig NFC kártyákon nem sok fér el- akkor ez elég jó, nem szűk keresztmetszet. Vannak olyan tag-ek, matricák, amikre több kilobájt is elfér, de az 1 EUR körüli áron beszerezhető darabok 40-200 bájtot tudnak tárolni. Ez elég is lehet egy URL vagy azonosító eltárolásához. Vajon ezek mennyire cseppállóak, mennyire használhatóak ha erősen le vannak hűlve, pl. minusz 10 fokra?
Az NFC-képes Android telefonokon van egy előre beépített szabványos mechanizmus az NFC kártyák kezelésére. A kártyán lévő adatoktól függően a telefonon megnyílhat egy dedikált alkalmazás, vagy a kártyán megadott URL egy böngészőben. Ez csak akkor működik, ha a telefonnak működik a kijelzője, azaz valóban használatban van. Ha a telefonon megnyitunk egy olyan alkalmazást, ami saját maga kezeli az NFC egységet, a szabványos működést felül lehet írni. Azaz, pl. ahelyett hogy megnyitná a weboldalt, feldolgozza a kártyán lévő adatokat.
Jópár Androidos NFC szoftver van, de nekem ez jött be első körben. Nem csinálok vele semmi különöset, csak próbálom beolvasgatni a mindenféle kártyákat, amit a lakásban találok. Pl. a Paypass-os bankkártyámat, konferenciabelépő chip-eket, holland tömegközlekedő napijegyeket (daag kart). Igaz, nem sokat tud kezdeni velük, csak felismeri hogy milyen gyártmány és kiírja a sorozatszámukat. Természetesen írni nem tudok a kártyákra, de ez is valami, mert más szoftverek a sorozatszámot sem hajlandóak közölni. Ahogy számítani lehetett rá, az áruházi matricákkal nem tud mit kezdeni, hiába dörgölöm őket a telefon hátához.
Alapozásnak egyelőre ennyi. Az NFC tényleg működik androidos okostelón.
