A maradék sallangok a 33rd Degree-vel kapcsolatban: Néhány random előadás és egyebek.
Linda Rising "Deception and Estimation" nyitó előadása kevésbé volt technikai, inkább egy gondolatébresztő haladó angol órára hasonlított. Arról beszélt, hogy gyakran tudat alatt becsapjuk magunkat a saját képességeinket illetően és téves becsléseket adunk. Ezzel nem szándékosan félrevezetjük magunkat és másokat is. Tipikus példa amikor "emberhónap" alapú időbecslést kell adni. Ezzel kapcsolatban még a Brook törvénye is szóba került, miszerint ha egy nő kilenc hónap alatt tud kihordani egy gyereket, akkor kilenc nő egy hónap alatt. Más téma: Az adatok és a tények semmit sem számítanak. Ha valakinek van egy új tézise amit adatokkal alá tud támasztani, az csak akkor fog valójában teret nyerni, ha az összes ellenzője kihal, mert a legtöbben nagyon ragaszkodnak a megszokott szabályaikhoz.
How to solve unsolvable problems Marcin Kokott és Martin Chmelar tartotta szimultán ezt a provokatív című előadást a Tieto-tól. Az elefántos sztorit hozták fel példaként, amikor egy vak indiai király udvarába bement valami izé és a tag kiküldte a (vak) szolgáit hogy nézzék meg mi az. Egyik szolga azt mondta hogy egy fa -mert az elefánt lábát találta meg- a másik szolga szerint egy hatalmas pillangó szállt a kertbe, mert az elefánt fülét tapogatta. Aztán ebből lettek nagy bonyodalmak. Hogy jön ez az IT szektorba? Úgy, hogy mi is legtöbbször nem az egész képet látjuk, hanem csak azt amivel éppen szembesülünk. Pl. a technikai vezetők azt, hogy rossz a kódminőség. A megrendelő azt, hogy sok a visszatérő hiba. A vállalati felsővezetés azt, hogy túl sok a kiadás. A gyalogbéka programozók meg csak egyszerűen csinálják a dolgukat proaktivitás nélkül. Aztán születik valami akcióterv ami sokszor nem a probléma gyökerét fogja meg és minden ugyanott fog tartani mint eddig. A Tieto-s srácok hoztak egy példát, ahol szépen gráfba rajzolták egy létező cég problémáit. Innentől egy diszkrét matekban jártas emberke nagyjából el tudja képzelni mit lehet csinálni. Ha például kör van a gráfban az megöli a projektet. Meg kell szüntetni a kört, el kell vágni egy probléma okát. Kijött nekik egy teljesen meglepő megoldás: a programozók szerződését kell megváltoztatni fix áras konstrukcióról time and material-os jellegűre. A másik dolog azt volt, hogy ezt nem lehet megcsinálni. Miért nem lehet? Mert eddig ez nem volt szokás. "Jó, de mostantól meg szokás lesz ha jót akartok." Ha folyton a korlátaink között maradunk, az nem vezet messzire, főleg mert ezeket a korlátokat legtöbbször saját magunk emeljük. Aztán megoldódott a probléma és mindenki boldog volt, legalábbis egy darabig, mert: "Perfection is a journey not a place".
Nathaniel Schutta Hacking Your Brain for Fun and Profit című előadása a pihenésről és a tanulásról szólt. Alapvető probléma hogy nem alszunk eleget és ezért nem maximális az agyunk teljesítménye. Legjobb lenne 3-kor szunyókálni egy keveset, de legalábbis meetinget semmiképpen sem szervezzünk erre az időpontra. Sajnos a konferencián pont 3-kor kezdődött egy maratoni Android workshop amin teljesen készen lettem. Különböző chronotype-júak vagyunk. Van akinek éjszaka vág jól az agya, van akinek hajnalban. Nekem talán az utóbbi. Csak címszavakban még pár dolog:
- A Duning Krueger effekt is előjött. Igen, ern0 fején találta a szöget.
- Túl sok információt zabálunk. Ezen a téren is diétáznunk kellene. Pl. a bulvár híreket kapásból lehetne hanyagolni, de az olyan technológiákról szóló híreket is, amikkel nagy valószínűséggel nem fogunk nagyot szakítani a közeli és távoli jövőben.
- Shuhari, azaz másolj, gyakorolj, végül felejtsd el a szabályokat. A szabályok megölik a profikat.
- Projekt szoba: jó ötlet ha azonos projekten dolgozó emberek egy térben munkálkodnak.
- Megszakítások: Projektek között váltogatni rossz. Költséges a context switch. Kb. 6 éve csinálom ezt, most kb. 4 projeken dolgozom egyszerre. Már megszoktam, de tényleg a négyből a kettő legkevésbé fontos projektben nem tudok 100%-ban "ott" lenni.
- Spaceded.com
- supermemo.com no ez egy igen igénytelen lap, de sebaj.
Schutta másik előadása a HTML5-ről szólt. Vicces volt ahogy kijött Flash pólóban. "Flash is dying" - mondta. Ted Neward meg egyébként Silverlight-os pólóban jött ki egy másik előadásra.
Az előadókat sokszor láttam egyéb előadásokon is benn ülni, például a Tieto-s előadáson ott ült Linda, Venkat és Ted is azt hiszem.
Még néhány offtopik dolog:
Utazás: Krakkóba autóval, busszal vagy vonattal érdemes menni. A buszjegy kijön 5 ezer alatt, a vonat kb 11 körül van ha időben megveszi az ember. Este indul és reggelre ér oda a fél világot megkerülve. Jórészt diákok utaznak rajta és a 4 személyes jegy is ugyanolyan kriptába szól mint a 6 személyes. Elég fáradtnak kell lenni hogy tudjon aludni az ember. Közúton: nem nagyon van autópálya, de az utak nem olyan rosszak. Az Orangeways másfél órával gyorsabban hazahozott mint a névleges idő. A busz és a vonat is a főpályaudvarra ér illetve onnan indul. A 130-as busz visz ki a konf helyszín közelébe 2.5 zlotyiért.
Szállás: Nemtom jövőre is ugyanott lesz-e. A BestWestern kicsit drága, mindenki a (tényleg) közeli Holiday Inn-ben szállt meg beleértve néhány előadót is. 330 zlotyi volt két hétköznap két embernek reggelivel, hétvége sokkal drágább lenne. Wifi van, éjszaka még kapcsolódni is lehet rá esetleg.
Remélem jövőre is be tudom ütemezni. Fantasztikus és nagyon jó ár-érték arányú élmény volt, még hónapokig fogok belőle táplálkozni. Köszönet a szervezőknek, különösképpen Grzegorz Duda-nak, aki szervezett, konferált, fényképezett, falakat mozgatott és még ki tudja mit csinált.
